Álmaimban Patagónia viharok tépázta pacifikus erdeit járom, két hét alatt átkelve a Magellán-szoros partjáig vagy a Himalája hágóiba küzdöm fel magam, a csortenekkel és imazászlókkal megszentelt, hófödte csúcsok koszorújában gyönyörködve. A valóságban persze főleg a Börzsöny vagy a Bakony árnyas tölgyesei között túrázom - expedíciós felszerelés helyett egy kulacs vízzel meg két szelet csokival, a pumákkal vagy a jetivel való végzetes találkozás helyett maximum egy váratlan nyári zápor meg a kullancscsípés veszélye fenyeget.